Tündöklő!
Igaz szív, igaz érzés, meseszép műveletlen kies zord vidék!
Festmény!
Képkeret nélkül egy csendélet! Az ÉLET CSENDJE!,az éltető csend gondolati szintjén a misztikumban elveszve!
Élménydús magában az élménytelenség!
Az élmények nélküli leleményes kéj!
Ami,talán az értelmi lélek kielégülését ébreszti fel a kapcsolatok, rivaldafényekben úsztatott megjátszott színházaiban!
Hideg kapcsolati rendszerek!
Kéz kezet keres, de válaszra, méltatlanul a test ékszere nem a lélek gyönyöre!
Taposandó úton, lélekvesztő túrák!
Az igaz-hamis nefelejts virág szirmáig tépve, csak topogva lépkednek az EMBEREK!
Világba dúdolt, ordított sanzonok, áriák, s mégsem hallják meg az EMBEREK a léleksziv igaz dallamában a suttogó érzelmi sanzonok hangját!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése