Mások a fények! Változó a táj!
Tajtékzik a lélek tengere!
Árboc nélkül nem hajó a kikötő szélén kiállított tárgy!,látható képe!
Tárgyilagos értelmeknek a tétjeit megtéve, csak játszó közönség előtt játszadozik az ÖN, ÉN, TE,TI,ŐK a mi egybefonódott képeiben!
Az egyet egyért, alapelven megíródott, mindenki látható az egység egyesített,egyvelegi képeiben!
Hajózunk mi a mindenség tengerén!
Evickélve, párhuzamban a téveszmék, kapcsolati rendszerek ajtóin kopogtatva, talán, hogy vár ránk a remény!,hites hitbéli foganatja!
Féltőn óvó szereteti kedvességek, kirakott zászlónkat lobogtatva, járnak a világban az EMBEREK, kúsznak az agg nemes ifjonc egyedek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése