2017. november 24., péntek

Carmina Burana 2



Amor volat undique (Ámor röpköd szerteszét)

Ott ül a másik asztalnál, velem szemben éppen,
göndör fürtjein csillan a lámpafény.

captus est libidine (elboríta szenvedély)

Szemem pásztázza minden mozdulatát,
titokban csak, mert másra vár.
Máshoz tartozik, és tudom,
én is máshoz tartozom.

Amor tenet omnia (Ámoré a mindenség)

Férjem rám is szól: „Miért nem eszel?”
Gyorsan merítem kanalam, s
„eszem, eszem!” – kiáltok fel.

Amor regit iuvenes (Ámor ifjak királya)

A másik asztalnál ülőkre pillantok újra,
s látom, zajlik ott is valami furcsa.
Göndör hajú rám néz, mozdul zavartan,
és törli a levest, mely az ölébe loccsant...

Amor est placabilis (Ámor oly engedékeny)

Elnevetem magam, groteszk a jelenet.
A finom levest bekebelezem

(sok laskával, répával és főtt csibehússal).

Volat...(Elrepül...)

A pillanat elillant …


1 megjegyzés: