Múló idő
Apró hullámok sodorják a múló idő hűvös hordalékát,
az évek esőcseppként dagasszák az emlékek mély kútját.
A napok csendes léptekkel haladnak az évek szekerét tolják.
Hetek gúzsba kötik a tegnapokat óvatlan durva kezekkel.
Hónapok elrejtik a heteket fényes dobozba fém retesszel.
Múló évek barázdákat rajzolnak a megfáradt fakó arcokra,
ezüstös fátylat borítanak a régi küzdelmes vad harcokra.
Fényét veszti az üdén tündöklő mosolygó színes szempár.
Fakó fényképek őrzik tarka évek tévelygő szárnyalását,
megmutatják múlt dicső fényét s vörösen izzó alkonyát.
Az idő rabjait mint sakkfigurát rögös úton lökdösi tovább.
Sebes vérző szívekre színtelen védelmező pólyát teker.
Percek évek mély tengerébe vasgolyóként sűrűn hullanak.
Sodró ár himbálja s rázza védtelen véges élet csónakokat,
messze s messzebb úsznak rezegve végtelen tengerekbe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése